A sztori folytatódik

Bevezetőnek egy felvetett kérdés:

Miért vannak méhbetegségek, ha a propolisz védi a kaptár belsejét?

Egy: A méhek tartalékot is felhalmoznak, hogy maradjon folyamatosan felhasználható propolisz a kaptárban.  De a méhészek sokszor annyira lekaparják a propoliszt a kaptár különböző alkatrészeiről, hogy nem marad elég propolisz a kaptárban. Így a védelem is csökken. Egy méhraj évente kb 200 g propoliszt készít, ebből az elvehető propolisz mindössze 50 g, a többit a kaptárban kell hagyni! Ezt nem minden méhész tudja…

(Bár még csak néhány éve méhészkedem, de még nálam nem volt méhbetegség sem és eddig még minden méhcsaládom sikeresen áttelelt, egy sem pusztult el, még a tavalyi zord tél alatt sem.)

Kettő: A mezőgazdaságban sok vegyszer-mérget használnak, amit gyűjtéskor a méhek összeszednek. Ez alapból csökkenti a méhek ellenállóképességét, legyengíti szervezetüket, könnyebben kapnak el valamiféle betegséget. A propolisz sem tud megakadályozni minden betegséget, főként az ilyen jellegű mérgezéses méhpusztulást.

(A vadméheknél nagyon ritka a méhbetegség. Az erdők mélyén, faodúkban, sziklafalakban fészkelő méhrajokat még nem érte el a civilizáció. Egy orosz újságíró  a vadméz-méhészekről írta: egy lagalább 1 m átmérőjű fenyőfára felmászva jó nagy odvat faragnak, bele tesznek néhány ágat a lépek tartására, eléje 20-30 cm átmérőjű farönköt függesztenek a medvék ellen. Miután a medve ezt megneszeli, felmászva a fára eltolja a rönköt, ami visszatérve fejbe vágja. Mérgében egyre nagyobb erővel eltolja és egyre nagyobb ütéseket kap. Ez addig ismétlődik, még egy nagy ütéstől a medve elkábultan a földre nem esik. Így a méhek megmenekülnek a medve rablásától, a vad-méhész meg ősszel begyűjti a lépeket, egy télre való készletet az odúban hagyva.)

Mi is a propolisz?

A propolisz alapanyagát a méhek főként a fák rügyeiről, ághajtásairól, leveleiről gyűjtik, hazánkban jellemzően a nyárfákról, a világ más részein egyéb növényekről. Ezt a gyantás anyagot a méhraj 20-30 fős csapata gyűjti (csak ez a feladatuk, mást nem gyűjtenek) és a lábukra csomózva viszik be a kaptárba (lásd a képen), majd méhtársaik segítségével megszabadulnak terhüktől. A propolisz gyűjtési ideje főként a nyár vége, ősz eleje, kisebb mértékben tavasszal. Akár egyetlen fa is elég egy egész méhraj propolisz ellátásához

A méhek az összegyűjtött gyantás balzsamot saját mitrigyváűladékukkal “megdolgozzák”, így kémiai összetételét egyedülállóan összetetté varázsolják. Mivel a virágpor és a propolisz “feldolgozása” összekapcsolódik, ezért a propolisz is tartalmaz virágport.

A propolisz összetétele igen bonyolult és sokféle, ezidáig kb 400 alkotórészét sikerült azonosítani, de sokmindent még most is titok fed. Összetétele igen sokrétű, nagymértékben függ a gyűjtés helyétől. Tartalmaz méhviaszt, gyantákat, balzsamot, cserzőanyagot, illóolajokat, tanninokat, virágport, ásványi anyagokat (akár 26-félét is, legnagyobb mennyiségben a cink és a mangán található benne), vitaminokat (akár 10 -félét is), aminósavakat (20-ból 8-17-et). A propolisz komponenseinek legtöbbje növényi eredetű.

A propoliszt igazából csak az utóbbi néhány tíz évben fedezték fel a méhészek is, előtte inkább csak ragacsos, munkájukat megnehezítő “ragasztónak” tartották.

A propolisz összetételének komolyabb vizsgálatát, amelyekből eredmények is lettek, a 70-es években szovjet tudósok kezdték el, ekkor még minössze 25 alkotórészt sikerült kimutatni (ma ugye már ez több, mint 400), valamint vizsgálták a lehetséges hatásait is sokfajta betegségre.

Azóta szerte a világon tudósok és vegyészek százai vizsgálták a propoliszt. Az elért vizsgálati eredmények lenyűgözőek. Nem csak gyógyít sokféle nyavalyát, de segít betegségek megelőzésében is.

Hogy miben nyújthat segítséget Neked is, Kedves Olvasó, az a következő részből vasárnap megtudod.

Folyt. köv.

Előző bejegyzések a propoliszról: itt meg itt